Poszturális Ortosztatikus Tachycardia Szindróma - POTS

Egy gyakori post covid betegség, mellyel Magyarországon is többen küzdenek, mégis, szinte senki nem beszél róla: A Poszturális Ortosztatikus Tachikardia Szindróma (POTS - Postural Orthostatic Tachycardia Syndrome)

2024. november 22.

Régóta fennálló, időnként igen magas, hirtelen kiugró pulzus (tachycardia), időszakosan erős szívdobogás-érzés, légszomj, szédülés, ájulás, remegés… eddig akár egy pánikroham vagy szorongásos roham leírása is lehetne ez a felsorolás, de a COVID óta már nem feltétlen a pszichés eredet az első gondolata egy rendszerszemléletű szakembernek.

A POTS egy angol mozaikszó, melynek jelentése: Postural (testtartással összefüggő) Orthostatic (helyzetfüggő) Tachycardia (magas pulzussal járó) Syndrome (tünetegyüttes). Ez egy igen gyakorinak számító COVID betegség és/vagy COVID oltási szövődmény, melyről az U.S.A-ban és más országokban már nem csak hogy tudnak, de rengeteg a helyesen diagnosztitált eset és igen komoly vizsgálatok zajlanak a nagy esetszám és erős életminőségre való hatása miatt. Mivel a tünetek nem szerv-specifikusak és hasonlíthatnak más, főként pszichológiai/pszichiátriai okú tünetekre, gyakran félrediagnosztizálják őket.

Mi is ez a POTS? Miért fontos elkülöníteni a pszichés eredetű és egyéb szervi problémáktól?

A POTS az un. Dysautonomiák csoportjába tartozó, alapvetően az autonóm idegrendszeri szabályozást érintő betegség. Több oka lehet és többféle változata létezik, de a COVID óta erőteljesen megugrott a betegek száma és az egyik leggyakoribb betegség és oltási szövődmény a PubMed Central-on található kutatások ill. egyéb tudományos folyóiratok cikkei alapján. (A cikk végén néhány cikk linkje is megtalálható.)

A vegetatív idegrendszerünk felel a testi funkcióink helyzetre adaptált reakciójának kialakításáért. Ő segít beállítani a szívritmust (pulzust), vérnyomást, légzést, keringés-szabályozást (hova menjen a vér: az emésztőrendszerbe, a végtagokba, az agyba, hova mennyi jusson) és egyéb funkciókat. Ennek a finom szabályozása nélkül a test egyensúlyi rendszere felborul. Ez történik a POTS esetén, amikor a vegetatív szabályozás finomhangolása deficites lesz és hirtelen nem tud adekvátan reagálni a testhelyzetre, mozgásra, emésztésre és alapvető funkciókra. Mivel ez automatikus, nem tudatosan beállított rendszer, vajmi kevés tudatos ráhatásunk van. Némileg tudunk hatni tudatosan is a légzésre és pulzusunkra, mely visszahat az idegrendszerre, de ennek folyamatos, teljeskörű tudatos szabályozása nem lehetséges. Azért van így megalkotva a test, hogy ne azzal menjen el az agyi kapacitásunk, hogy állandóan a pulzusunk, légzésünk és keringésünk szabályozására kelljen figyelnünk, hiszen akkor mikor lennénk képesek bármi másra? Így ez bekerült az automatizált rendszerbe és nagyon jó helyen van ott.

Mi az oka?

Egyenlőre nem teljesen tisztázott okok miatt bizonyos fertőzések (pl. malária, COVID, stb.), balesetek, traumák, immunrendszeri problémák esetén gyakoribb. Vitatott, hogy van-e veleszületett (genetikus) formája. Inkább leírható egy több okra visszavezethető problémának, melyben több tényező is közrejátszik, de általában van egy dolog, ami végül elő is hozza és kiváltja a tüneteket (pl. fertőzés).

Mi a „patológiája” vagy lényege?

Sok környezeti tényező fennállása esetén egy aktiváló tényező miatt (pl. COVID) az idegrendszerünk vegetatív szabályozása „gellert kap”. Ezt nevezik Dysautonóniának. (Ez az autonóm, másnéven vegetatív szabályozás zavarát jelenti.) Ennek egy igen gyakori fajtája a POTS is, melynek tünetei igen változatosak, nem csak egy szervrendszert érintenek, ezért a nagyrészt specialista szemléletű nyugati orvoslás számára sokáig értelmezhetetlen volt a tünetegyüttes. Mivel pedig igen hasonló tünetei vannak a pánikrohamhoz és szorongásos zavarokhoz, a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy rátettek egy „pszichés” címkét és elengedték vagy pszichiáterhez irányították a pácienseket.

Valójában egy idegrendszeri, vegetatív szabályozási zavarról van szó, melynek hátterében több neurológiai tényezőt is elkezdtek feltárni (adrenerg rendszer zavara, stb.), de a teljes patomechanizmus nem ismert.

Melyik orvos vizsgálja (ha vizsgálja)?

A magas pulzus miatt kardiológushoz szinte biztosan elmennek a páciensek. Az esetek és beszámolók alapján szinte biztos, hogy egy POTS-ot nem ismerő kardiológus azonnal negatív státuszt ír le, szorongásról és stressz felől kérdezi a pácienst, majd megnyugtatja, hogy valószínűleg a stressz miatt magasabb a pulzusa. Esetleg tanácsot ad, hogy milyen stresszkezelési technika vagy szakember irányába mehet el. Ha esetleg a páciens visszatér, szívritmusszabályozót, általában béta-blokkolót fog felírni a szakorvos, ami valamit javít a magas pulzuson, de összességében nem sokat, és nem oldja meg az alap problémát.

Az ájulás, görcsrohammal tarkított eszméletvesztés, remegés miatt neurológushoz el szoktak jutni ezek a páciensek, ahol POTS-ot nem ismerő, de alaposabb neurológusok kérnek valamilyen képalkotót (MRI, CT), kiírnak valamilyen műszeres vizsgálatot (EEG) és fizikális vizsgálattal megnézik a rutin teszteket (reflexeket, egyensúlyteszteket, koordinációs teszteket, vakjárást, stb.), melyek szinte biztos, hogy negatívak lesznek. A szakorvos kedvesen megnyugtatja a pácienst, hogy minden rendben van, nincs itt semmi neurológiai probléma, majd megkérdezi, hogy milyen nehéz a munka/háztartás/iskola, mennyi a stressz és a kardiológushoz hasonlóan tanácsol némi stresszkezelést vagy szakembert a stressz okozta problémára.

A tünetek együttese miatt vagy a tünetek miatti stressz miatt van, hogy a páciensek elmennek pszichiáterhez, pszichológushoz, aki általában arra fókuszál, ami a saját területe: próbálja felgöngyölíteni, milyen elfojtott, meg nem élt érzések, problémák lehetnek a tünetek mögött. Alapjában véve preventíven is hasznos a segítő szakemberhez való járás, itt is segít a tünetek kezelésében és a járulékos stressz kezelésében. A terápia mindenkinek hasznos, de ebben az esetben az alap tünetekre vajmi kevés hatása lesz a terápiás beszélgetésnek és a gyógyszereknek is.

Más szakorvosokhoz is eljuthat a páciens (endokrinológus, stb.), akik általában szintén csak a saját szakterületüket fogják vizsgálni, nem az összképet, így általában a leletek papírhalmaza fog nőni, de a megoldáshoz nem igazán jut közel egy páciens. Gyakran pont emiatt fog szorongni és akár pánikolni, mert ettől még az ő panaszai valósak, sőt, abszolút fizikai eredetűek.

Összeségében tehát: Ha valaki nem jut el egy generalista, rendszerszemléletű szakemberhez, aki ismeri a POTS-ot ill. nem kifejezetten up-to-date kutatási alapokon vizsgál és kezel, akkor valószínűleg pszichés problémaként fogják kezelni a tüneteket és az emiatti szorongás rontani fog a panaszokon (hiszen a vegetatív idegrendszer adja a stresszre adott választ is…).

Miben más ez a POTS mint pl. egy pánikzavar vagy erős szorongás? Honnan tudjam, melyik melyik?

Az egyik fő különbség – igen egyszerű okból kifolyólag – a pánik és erős szorongás, mint kiváltó ok hiánya. Tehát a fizikai tünetek megvannak, de nincs mellette „pánik”. Vagy legalább is nem ezzel indul a probléma, hanem a „pánik” vagy a „szorongás” egy következmény az ijesztő tünetekre adott válaszul, mely egyébként teljesen érthető. Ez ugyanolyan, mint az izzadás: izzadunk, amikor nagyon meleg van, amikor sportoltunk és kimelegedtünk, amikor nagyon izgulunk. Ez is egy vegetatív reakció! A szervezet valamilyen ingerre ezt a választ választja, nagyon helyesen. De attól, hogy valaki izzad, nem biztos, hogy izgul. Lehet, hogy csak most futott fel 5 emelet magasra a lépcsőn vagy éppen a 90 fokos szaunában csücsül. Tehát egy tünet még nem jelenti azt, hogy tudjuk az okát, pláne, ha vegetatív szabályozás alatt áll. Meg kell vizsgálni, hogy milyen kontextuális hatások (környezeti tényezők) hatnak az adott személyre. Mert ha valaki most szalad fel a lépcsőn és izzad, az a terhelés miatti hőleadás miatt van. De ha már fél órája felért a lépcsőn és még mindig izzad, az lehet, hogy azért van, mert amúgy egy vizsgára rohant, hogy el ne késsen és éppen arra vár, hogy bemenjen vizsgázni. Ebben az esetben az izzadás már nem a terhelés miatt van, hanem az izgalomtól. A POTS esetében is lehet állhat fenn szorongás vagy akár pánik is, de ez inkább a tünetek és az egészségügyi kultúra/rendszer okozta negatív hatások miatt. Lehet egy POTS-os páciens szorongó, sőt pánikrohama is lehet, de mindig meg kell nézni a tejes kórtörténeket, hogy hogyan is indult az egész és vissza kell fejteni minden tényezőt, ami nem fér bele egy átlag orvosi vizsgálat 10 peres beszélgetésébe.

Tehát egy tünetet önmagában értelmezni kifejezetten botorság! Rendszerszemléletben kell nézni az egész tünetegyüttest az összes pszichológiai, fizikai, szociális, kulturális, egyéb tényezőkkel együtt! Ehhez kell egy olyan szakember is, aki rendszerben tekinti át holisztikusan a tüneteket, aki a páciens személyére koncentrál, van ideje, energiája és kapacitása egy alapos anamnézis felvételére és hosszabb vizsgálati rendszer elvégzésére.

Milyen tünetei vannak a POTS-nak?

Magas pulzus, ami testhelyzettel, helyzetváltoztatással függ össze: A jelenlegi diagnosztikai kritériumok szerint a nyugalmi fekvő helyzetből felállás után az első 10 percben minimum 30 BPM emelkedés van a pulzusban. (Gyermekeknél ez 40 BPM!) A másik lehetőség, hogy az állás során 120 BMP fölötti pulzus van tartósan. Tehát, ha valakinek van egy fekvésben 70-es pulzusa, minimum 100-ra kell emelkednie állásban a pulzusnak. Ha eleve magasabb a pulzus fekvésben, pl. 80, akkor minimum 110-re. DE, akkor is pozitív a teszt, ha tartósan 120 fölött van állás során a pulzus. Fontos, hogy ez nem 1-2 hétig áll fenn, hanem egy krónikus, minimum hónapok óta fennálló állapot. Gyakori, hogy mivel a pulzus-szabályozás problémás, vannak igen magas és igen alacsony értékek együtt. Hirtelen felugrik a pulzus ill. hirtelen le is eshet! A 40-180 BPM közötti érték nem ritka! Ne feledjük, hogy a szabályozással van a baj, tehát a szervezet igyekszik valahogy beállítani a pulzust, csak valamiért nem megfelelően sikerül neki. Vannak konzekvensen változó értékek, mint a testhelyzetre és mozgásra adott BPM értékek, de lehetnek teljesen inkonzekvensek is időnként, mert a szabályozás deficites.

Terhelési tolerancia csökkenése: Egy POTS-os számára maga az állás is minimum 2-3x nagyobb erőbefektetés, hiszen a szívritmus emelkedésével jelentős energiát veszít. A séta is kimerítő lehet, nem beszélve a sportról és lépcsőzésről. Akinek a séta közbeni pulzusa olyan, mint egy sprinternek, az nem csoda, ha kifárad. A POTS pedig ilyen állapot. Egy edzés során a pulzus szinte azonnal kiugrik és szinte lehetetlenné teszi a magas intenzitású sportokat. Olyan, mintha edzetlen lenne, pedig csak megfelelő szabályozás híján szív nem tud megfelelően keringést biztosítani a sporthoz. Egy szimpla tusolás (különösen forró vízben), hajmosás is konkrétan kimerítő tud lenni egy POTS-osnak. Van, hogy ez nem is tudatosul, egyszerűen csak „fáradtnak” vagy „lustának” érzi magát ezekhez a tevékenységekhez.

Krónikus fáradtság: A fentiekből kifolyólag láthatjuk, hogy minimális, normális terhelés mellett is magasabb szinten pörög a szív, ezért hamarabb fáradnak a POTS-osok. Emiatt keverhetik a depresszióval is, hiszen van aki ez ellen úgy „védekezik”, hogy sokkal passzívabb lesz. Sokat pihen, fekszik, alszik. Nem azért mert lusta, hanem mert automatikusan, tudattalanul is csökkenti a terhelést. Nem a motivációja alacsony, hanem a valós fizikai energiaszintje. Olyan, mintha lukas zsákba gyűjtene az ember: az energia kifolyik a zsák alján.

Szívdobogásérzés (palitáció): A magas pulzus szívdobogásérzéssel is járhat. Ez teljesen normális jelzés a test felől. Nem szorongás és pánik alapon érzik a betegek, hanem azért, mert tényleg 130-al hasít a szívük már attól, hogy várnak a buszra buszmegállóban. Amikor sport közben érezzük, ahogy majd’ kiugrik a szívünk, az is normális, hiszen terhelés alatt vagyunk. A POTS-os beteg számára az állás és járás is tud olyan lenni, mint a sport. Sőt, a rossz szabályozás miatt nem ritka az ülő vagy akár fekvő helyzetben mért igen magas 90-160 közötti BPM érték sem! Az, hogy valaki megijed attól, hogy ülve vagy állva nyugiban is „majd’ kiugrik a szíve”, szerintem teljesen rendben van, amíg nem tudja, hogy mi történik vele, hiszen nem egy adekvát reakció a szervezet részéről. Ami pedig nem adekvát, arra normális, ha meglepődünk vagy ijedtséget érzünk. Ez még nem pánikbetegség!

Légszomj: A magas szívfrekvenciához oxigén is kell. Akinek magas a pulzusa, normális, ha nem elég az az oxigénmennyiség, ami nyugalomban elég lenne. Ennek jele a légszomj és magasabb légzésszám. Ez sem a pánik vagy szorongás tünete, hanem a magas energiafelhasználással természetesen együttjáró dolog. Több levegő kell, hogy ne ájuljunk el. Ez ilyen egyszerű. Ha pedig azt észleljük, hogy „történik a semmi”, mégis alig van levegőnk, az azért elég ijesztő, hiszen „mire fel?”. Ugye? Tehát a légszomj miatti szorongás és félelem teljesen normális, amíg nem tudja az ember, hogy mi történik vele/benne. Ilyenkor szintén nem a szorongás/pánik az ok, hanem maga a tünet az, ami előhozza a pánikot. Ennek kinyomozásához, hogy melyik volt előbb, van, hogy idő kell, ha már hónapok vagy évek óta sulykolták a betegbe, hogy azért érzi ezt, hogy ő szorong és már maga sem tudja (vagy hiszi el), hogy esetleg másként lehet. Rettentő fontos a kommunikáció az egészségügyben, mert nagyon komoly diagnózisok csúszhatnak el, ha valaki felületes!

Szédülés, ájulás, görcsröhammal járó ajulás: Mi van akkor, ha a keringés-beállítás zavara miatt a vérnyomás leesik, a szívritmus pedig az egekben van, vagy éppen hirtelen leesik a nem megfelelő szabályozás miatt? Szédülés, ájulást megelőző állapot/rosszullét (presyncope) ájulás (syncope, collapsus), vagy akár görcsrohammal járó ájulás (convulsive syncope). Ilyenkornem jut megfelelő mennyiségű vér és/vagy oxigén az agyba, emiatt szédülés, ájulás közeli helyzet vagy akár konkrét eszméletvesztés is történhet. A görcsröhammal járó ájulás (convusliv syncope) nagyon hasonlít az epilepsziás nagyrohamhoz, de nem az. Nincs mögötte agyi kémiai eltérés vagy ingerületvezetési zavar, így az EEG is és az MRI is negatív lesz. Közösségi médiában (főként TikTok-on) elég sok POTS-os páciens számol be arról, hogy ájulás és convulsive syncope által derült végül fény (hónapok vagy évek után) a diagnozisára. Érdekes, hogy súlyosabb esetekben a tartós éneklés vagy beszéd is szédülést okozhat a POTS-os betegeknél.

Vérnyomás problémák: A POTS-nak több alfajtája van, melyneknél különböző vérnyomásértékeket mérnek a POTS-os betegeknél. Ez változó lehet. Hogy mennyire érinti a vérnyomás-beállítást a szabályozási zavar mértéke, az egyéni eltéréseket mutat.

Hőszabályozási zavarok: A vegetatív idegrendszer szabályozza a hőérzetet és a hőmérsékletre adott reakciókat is. A POTS-os betegek gyakran nagyon fázósak akkor is, amikor indokolatlan (30+ fokban), de nem lázasak. Vagy éppen nagyon melegük van és túl vannak hevülve minden fizikai és pszichés terheléstől függetlenül. Ergo a környezetnek nem megfelelően reagálnak és/vagy fáznak, vagy melegük van, vagy nem tudnak izzadni fizikai terhelésre, vagy akkor is izzadnak minimális terhelésre, ha nem lenne indokolt. Éjszaka gyakran változik, hogy éppen fáznak, vagy kiveri őket a víz, olyan melegük van. A klimaxhoz általában fiatalok, mégis olyan tüneteik vannak, minden hormonális eltérés nélkül. Éjszaka nagy paplannal, zokniban alszanak, majd lehet, hogy ledobják magukról, mert nem tudják elviselni, olyan melegük van még a pizsamától is.

Kéz és lábak: Igen gyakori az állandóan hideg kéz és láb. Melegvízre is csak rövid időre melegíthetőek fel a végtagok, mert a végtagok mikrokeringése rosszul szabályozott. Akár Raynaud-szerű tüneti képet is mutathatnak mindenféle törés, trauma és vibratios ártalom nélkül.

„Pooling”: Szintén a mikrokeringés deficitje miatt, amikor pl. a comb állás után kipirul (reaktív hyperaemia), és ujjan megnyomják, egy fehér folt marad az ujj helyén, mely viszonylag lassan telődik fel. Kezeken szintén gyakran megfigyelhető több féle pooling jelenség.

Gyakori fejfájás, migrén

Zsibbadások, bizsergések a testben

Mellkasi fájdalom

Hasi fájdalom

Időszakos, hirtelen nehéz koncentráció, „brain fog”

Időszakos elmosódó látás (különösen hidegben, szélben vagy szélsőségesen melegben)

Száraz szem és száj

Fényérzékenység (szem)

Emésztési: A puffadás, émelygés, hasfájás, székrekedés vagy éppen hasmenés mind a keringéseloszlás miatti tünetcsoport része, de a legkülönlegesebb és fontos tüneti tényezője a POTS-nak az evés utáni pulzus-ingadozás (általában kiugrás), mely fáradsággal, szédüléssel, akár ájulással is járhat. Ilyenkor a vér az emésztőrendszerbe tódul és mivel nincs megfelelő szabályozás, az agyba nem képes a keringési rendszer megfelelő mennyiségű vért juttatni. Enyhe esetben ezt a pulzus igyekszik kompenzálni egy magasabb BPM értékkel, súlyos esetben, ha nagyon rossz a reguláció, ájulás követezik be, melynek következtében a vízszintes helyzeten keresztül a gravitáció segít, hogy az agyba is megfelelő vér jusson. Ez súlyosabb POTS esetén, nehéz, nagy mennyiségű étel fogyasztásánál igaz.
"Random" remegés és/vagy hidegrázás: Csak végtagokra vagy teljes testre kiterjedő remegés, mintha fázna vagy rettegne a páciens. Gyakran ad-hock jelelgű hidegrázás sem ritka jelenség minden külső tényezőtől függetlenül.
Negatív kardiológiai, neurológiai és endokrinológiai leletek: Nem találnak a szakorvosok semmilyen specifikus szervi eltérést.
Nincs a kórelőzményben olyan környezeti tényező, amely indokolja a tüneteket, vagy megfelelően elkülöníthető

Mi van, ha gyanús, hogy nekem is ez van?

Ha a fenti tünetek alapján felmerült a gyanú, az még önmagában semmit sem jelent, hiszen ahogy korábban írtam, ezek NEM egyetlen egy betegségre jellegzetes tünetek. Nem egy cikk vagy google alapján kell valamit diagnosztizálni!

Tehát: Nem biztos, hogy POTS-od van, ha sok tünet illik rád a fentiekből, de egy biztos: érdemes komolyan venni és kivizsgáltatni! Rendszerszemléletű szakember fogja inkább ezeket átlátni, de nagyon fontos, hogy kifejezetten szakorvosi vizsgálatok is történjenek kardiológus, neurológus, endokrinológus, pszichiáter/klinikai szakpszichológus segítségével.

A POTS egy nagyon újnak számító probléma. Nem azért mert korábban nem létezett, hanem mert most ugrott meg a száma a COVID járvány összefüggésében. Egy kutatás szerint maga a COVID betegség kiváltotta POTS súlyosabb, mint az oltások esetleges szövődményeként kialakult POTS. Viszont fontos azt is tudni, hogy NEM a COVID vagy az oltás önmagában okozza ezt a betegséget, hiszen nagyok sok szövődménymentes ex-covid fertőzött és oltott személy él, akik tünetmentesek és nem lett semmilyen szövődményük. Csak a COVID vagy az oltás nem okolható, mint egyedüli kiváltó tényező. Előtte is voltak POTS-os betegek és más betegségek is képesek ennek kiváltására. Annyit tudunk biztosan, hogy a pandémia óta a POTS-os esetek száma megsokszorozódott.

A POTS-nak különböző fajtái vannak, aminek más-más kombinációjú a megjelenési formája. Nem mindenkinek ugyanazok a tünetei. Még bőrtüneti variációk is előfordulnak. A diagnosztikai kritériumok nagyon újak, ezért fontos, hogy olyan szakorvos vizsgálja, diagnosztizálja és kezelje, aki követi a kutatásokat és együttműködik a beteggel. Önmagunk diagnosztiázálása nem célravezető és akár lelkileg túlterhelő is lehet. Na hagyatkozzunk sem önmagában erre a blogbejegyzésre, se más anyagra. MINDENKI vizsgáltassa ki magát szakorvosokkal, akinek gyanúja van arra, hogy ilyen problémáról van szó és szakorvosi diagnózis döntsön az állapota felől. Ez a bejegyzés tájékoztató jellegű információkat tartalmaz az eddig általam ismert tudásanyag és tapasztalatok alapján! Nem helyettesít semmilyen szakorvosi vizsgálatot, nem szolgál diagnosztikai kritériumként sem!

Mi a megoldás?

Egyenlőre, mivel a pontos mögöttes mechanizmust nem ismerjük, nem tudnak rá oki terápiát. Nincs rá egyfajta kezelés vagy gyógyszer, ami önmagában segít. Mivel nincs egységes álláspont a gyógyszeres kezelés felől, így erről nem tudok én sem állást foglalni.

Egy dolog bizonyított a kutatások és a páciensek beszámolója alapján: Az életmód számít! Nagyon számít!

Sok folyadék! (főleg víz, elektrolitos oldalok)
Koffein, alkohol és cukros italok megvonása
Elektrolit pótlás, főként sóbevitel fokozása (nyalósó, sók étkezés, stb.)
Kis adag, könnyű ételek fogyasztása egyszerre, hogy ne terheljük a béltraktust
Rendszeres, jól eső testmozgás
Megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés és alvás
A tünetekkel és krónikus betegségekkel együtt járó feszültség, szorongás kezelésének megtanulása: egészség coaching, terápia, nervus Vagus kezelés, alternatív gyógymódok vagy gyógyszeres kezelés (súlyosságtól függően)